Elérhetőség: Telefon / Whatsup: +40742581925; Emailcím: office@sovidekpanzio.eu; FB/Messenger: sovidekpanzio

Online Szállásfoglalás

22-11-2024
23-11-2024

Pénznem

Felsősófalva (Ocna de Sus)

A kis erdélyi település, Felsősófalva nagymúltra visszatekintő kicsiny székely-magyar falu, a Székely-Sóvidék egyik legrégebbi települése, hiszen az oklevelek már 1493-ban említik "Soofalva" néven.

Fekvése

A falu·Székelyudvarhelytől 32·km-re északnyugatra a Korond-patak vagy – ahogy a helyiek nevezik – a Nagyvíz jobb partján,·Parajdtól délkeletre 3·km-re fekszik. A Székely-Sóvidék központi települése, az egykori·Udvarhelyszék nyugati felén található. A falutól nyugatra található a már említett Parajdon kívül·Szováta (15·km),·Illyésmező (17·km),·Sóvárad (19·km); keletre·Békástanya vagy másképpen Sófalvi-hegy (Felsősófalva szórványtelepülése (3·km),·Pálpataka (9·km),·Fenyőkút (9·km),·Korond (5·km) és a·Kalonda-tető tanyavilága (10–12·km). A falutól dél-keletre·Atyha (5·km) és délre·Alsósófalva (1·km) települések találhatók. Felsősófalvával még határos Gyergyóalfalu és·Gyergyócsomafalva, mely településeket a régebben a Só-útján lehetett elérni. A·Só-útja jelenleg túraösvény!

Jelentősebb hegycsúcsok a környéken:·Bekecs-tető (1080 m),·Mező-havas (1777 m),·Bucsin-tető (1287 m),·Putna-hágó (1138 m),Verőfény-sarka (1436 m),·Firtos-hegy (1063 m) és a·Siklódi-kő (1028 m).

A település látnivalói, nevezetességei

Református templomát még a 13-14. századi gótikus stílusban építették. 1999-ben a templompadló javítása alkalmával felfedezték, hogy a padló alatt egy 13. századból való kisebb templom alapjai tárultak fel. Az 13. században természetesen római katolikus templomnak épült, de a reformáció elterjedésével Sófalva lakói református hitre tértek, így a templom is református templom lett. A római katolikus templomból a mai napig látható a szószéktől jobbra a szentségtartó fülke. Néhány évvel ezelőtt került elő a földből a faragott kőből való keresztelő medence. A több száz éves keresztelő medence ma ismét a templomban van, a szószéktól balra. Az egyházi feljegyzések szerint tornyát templomhoz építették 1777-ben. Jelenlegi temploma 1802-1806-között átépült, de nyugati csúcsíves 13-14. századi kapuzatát meghagyták. Ezen a régi kapulábon székely-magyar rovásírásos jelek találhatók.

Elemi iskola. A falu református iskoláját már 1565-ben említik. A jelenlegi impozáns iskolaépületet az 1880-as években építették, melyet a 20. században ki kellett toldani 3 osztályteremmel, mert a falu általános iskolásainak száma meghaladta a négyszázat. A gyermekek létszáma sajnos azóta folyamatosan csökken. A felsősófalviak 2000-ben úgy döntöttek, hogy a falu iskoláját az egyetlen székely fejedelemről nevezik el, így azóta a régi oktatási intézmény a Felsősófalvi Székely Mózes Általános Iskola nevet viseli. Az ünnepség alkalmával felavatták az iskola falán elhelyezett márvány domborművet, mely Székely Mózes fejedelem arcképét ábrázolja. A dombormű Parajdi Sándor alkotása.

Községháza. A régi községházát az 1940-es évek elején építették fel, s ebben székelt a két Sófalva Polgármesteri Hivatala. Ebben az épületben működött a községi mozi. Az önálló Sófalva község megszűnésével a községháza épületét a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet használta, majd a szocializmus összeomlásával az épületben orvosi rendelő, az emeleten pedig orvosi szolgálati lakás kapott helyet.

Világháborus emlékmű.· A templomot várfalszerű kőfal veszi körül, mely fal előtt látható az első és második világháborúban meghalt katonák emlékére emelt kőből faragott emlékmű, melyen egy székely férfi és egy székely nő látható, amint szomorkodnak az elesett katonákért, közöttük egy rövid felirat a kopjafán: A hazáért! Az emlékmű két oldalán sorakoznak a harcokban elesett hős katonák nevei. Az emlékmű megálmodója és elkészítője a Sófalván élő sóbányász Parajdi Sándor.

Művelődési Ház. A falu Művelődési Házát vagy ahogy a helyiek nevezik kultúrházát az 1950-es évek közepén építették. Ebben kapott helyet a községi könyvtár 1968-ig. Az 1990-es évekig itt kapott helyet a népszínház, hagyományos székely táncokat jártak 1990-es évek közepéig. A híres sóvidéki táncok szülőfaluja Alsó- és Felsősófalva, Korond, illetve Parajd. A Művelődési Házban 1995-től beindult a Székelyföldi Tánctábor, melynek keretében minden nyár július 3-dik hetében egy hétig sóvidéki, csíki, udvarhelyszéki, mezőségi, kalotaszegi, széki, moldvai, stb. magyar táncokat tanulhatnak és táncolhatnak az érdeklődők. A Művelődési Ház homlokzatán 2004. július 18-án leplezték le Parajdi Sándor amatőr szobrász alkotását. A dombormű a sóvidéki székely táncot és a híres Nyicu zenekart ábrázolja.

Falumúzeum. A falu központjától keletre, a Fő úton látható az 1700-as végén épült legrégebbi családi ház, melynek az az érdekessége, hogy egykor az épület hátsó oldalán is volt ajtója, hogy ha ellenség támadott, akkor ezen az ajtón tudjanak elmenekülni. A helyiek hagyománya szerint a sokszoros tatár betörések miatt építkeztek ilyen stílusban. Az épület műemléki védelem alatt áll. A Felsősófalvi Református Egyházközség azt tervezi, hogy ebben épületben Falumúzeumot fognak berendezni.