A Székely-Sóvidék főbb látnivalói, nevezetességei
Erdélyben az egyetlen olyan tájegység, amely nevét az ásványkincséről kapta, a székely "Sóvidék". A köztudatban úgy él, hogy a Sóvidék elnevezést először Orbán Balázs használta a Székelyföld leírása életművében: "Sóvidéknek nevezik, pedig a Korond vize és a Kis-Küküllő völgyét is le Szovátáig, azon több négyszög mérföldnyi sófekvetről, mely itt nemcsak a föld keblén rejtőzködik, hanem a föld felületére kitörve egész sóbérczeket alkot.
Ily roppant tömegben a természetnek ezen nélkülözhetetlen adománya sehol se mutatkozik, annyi itt a használatlanul heverő kincs, hogy egész Európa szükségletét lehetne azzal fedezni, ha elzártságunk és olcsó közlekedésnek a hiánya miatt azt használatlanul nem kellene hevertetni: mint annyi kincsét ezen Isten által dúsan megáldott hazának".
Sóvidék a Kis-Küküllő felső szakasza mentén, a Görgényi-havasok lábánál és a Hargita-hegység nyugati oldalán fekszik. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ideális kiindulópont Székelyföld nevezetességeinek bejárásához, megismeréséhez.
Parajd
Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd sóhegye a vidék lakosságának "kenyere". A falu fejlődése a sóaknákhoz kötődik, s ma is igaz a mondás: "a sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét". Felsősófalvától mintegy 3 km-re fekvő település, községközpont, amely nemcsak a melegvizes sós fürdőjéről, hanem a sóbányájában folyó asztmás kezeléséről vált messze földön ismertté. A sósziklák, a sós források szemet-lelket gyönyörködtető természeti ritkaságként kísérik a Korond vize sószorosát és a sógödröket. Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos.
Látnivalók
- Rapsóné várának romjai.
- A település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon.
- A gyógykezelő központ: a bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei; a parajdi sóbányában 120 m mélyen templom, játszótér is van.
- Szomszédságában található a a 19. század elején épült volt sóhivatal, amely ma egészségügyi rendelő.·
- A parajdi művelődési otthonban megtekinthető néprajzi kiállításon (Falumúzeum) közel 2000 helybeli és környéki tárgy, történelmi emlék kapott helyet. Különösen a sóvágással és sószállítással kapcsolatos eszközök, szerszámok és makettek, valamint fényképek sokasága látható.
- Parajdi sóbánya; fürdő és üdülőhely, gyógyhatású meleg sós fürdője van, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben. Református temploma 1790 és 1796 között épült, szentélye a régi 15. századi római katolikus templomból maradt meg.
- Római katolikus temploma 1800-ban épült. 1998-ban egy új templomot is emeltek.
- Ortodox temploma 1929-ben épült.
- A nemrég épített Áprily Lajos emlékházban az érdeklődök a költő Parajdhoz fűződő életszakaszairól szerezhetnek információkat.
Szováta
A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros, közigazgatásilag Maros megyéhez tartozik. A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. A ismertségét a sókarszton létrejött heliotermikus Medve-tónak (románul Lacul Ursu) köszönheti, amely 1875-ben keletkezett, s a világ legnagyobb heliotermikus tava.
Látnivalók
- A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.
- A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó sóstavakban gazdag sókarszt terület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
- A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görög katolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
- A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.
- A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.
- Szovátai Unitárius templom.
Korond
A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval). A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi. Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye).
Látnivalók
- Híres fazekasfalu, vasas-kénes gyógyfürdővel, három borvízforrással.
- A régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje. 1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz. 1720-ban felújították. Közben a megmaradt katolikusok 1648-tól egy kápolnát használtak. Az 1700-as években Atyhával közös volt a plébánia, Korondnak 1743-tól van saját, külön papja. A faluban katolikus elemi iskola működött, ezt a román hatóságok 1924-ben bezárták. 1910-ben új római katolikus templom építése kezdődött meg, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére. A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve.
- Unitárius templomát 1720 és 1750 között építették, 1821-ben és 1971-ben megújították.A templommal átellenben Falumúzeum található.
- A falutól negyedórányira a parajdi országút mentén 535 m magasságban állt egykor Korondfürdő, melyet 1729-ben említenek először, 1890-ben birtokosa Gáspár Gyula, aki 1892 és 1900 között jelentősen kiépítette. 1938-ban a fürdő csődbe jutott, fenyőfáit kivágták, épületeit lebontották. A helyet ma Árcsónak nevezik, amely sóskútjáról, forrásüledékeiről és borvízforrásairól nevezetes.
- A Barátok kertje nevű helyen egykor kolostor állott, ahova 1783-ban költöztek a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból. Helyén malom van.
- A falu határában aragonitot bányásztak.
- Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeiből.
- Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni.
- A magyar nyelvű középiskola előtt a Magyar Nyelv emlékmű áll.